A szem az egyik legbonyolultabb szervünk. Számtalan betegség érintheti a szemgolyót és a szemkörnyéket. Ezek a problémák néha csak esztétikailag zavarók, máskor azonban a látást is befolyásolhatják. Jó, ha tisztában vagyunk a különböző szembetegségekkel, és a kiváltó okokkal, hiszen ez abban is segít, hogy megtaláljuk a megfelelő kezelési módot tüneteink enyhítésére és látásunk javítására. Még akkor is, ha sejtjük mi lehet a baj érdemes szemész szakorvoshoz fordulni, hogy megerősítsük a diagnózist, megelőzzük a tartós látásromlást, illetve a szembetegség progresszióját. A továbbiakban a leggyakrabban előforduló szemészeti problémákról és betegségekről olvashat.
A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!
Kérjen időpontot online! Írja meg nekünk, hogy milyen problémára szeretne megoldást, kollégáink a megfelelő szemész szakorvoshoz adnak időpontot Önnek!
Az emberek többsége akkor fordul orvoshoz, amikor látásromlást érzékel.
Fiatal korban a látásromlás hátterében gyakran valamilyen fénytörési hiba (rövidlátás, távollátás, asztigmia vagyis cilinder) áll, ami különböző látásjavító eszközökkel (szemüveg, kontaktlencse) vagy akár látásjavító szemműtéttel orvosolható. A fénytörési hibákon túl a presbyopia vagyis az öregszeműség is okozhat rossz látást, ami 40 éves kor környékén jelenik meg.
Ha nem fénytörési hiba áll a romló látás hátterében, akkor a következő gyakori szemészeti problémákra lehet panaszkodni: szürkehályog, makula degeneráció, zöldhályog. A szürkehályog kezelése műtéttel történik és a látás teljesen helyreállítható. A makula degeneráció és a zöldhályog kezelése sajnos nem ilyen egyszerű. Ezeknél a betegségeknél a látásban okozott kár nem regenerálható, kezeléssel azonban a további látásromlás előrehaladását lassítani tudjuk.
Egy szemészeti szakrendelésen a rossz látáson kívül találkozhatunk még egy gyakori panasszal, a „piros szem” problémával. A szem pirosságának kiváltója lehet baktérium vagy vírus okozta gyulladás, idegentest, vérzés vagy szemszárazság.
A gyakori problémákon túl nézzük most kicsit részletesebben a azokat a szemészeti betegségeket, melyekkel gyakran keresik fel szemészetünket.
A miópia (rövidlátás) esetében a rossz látást az okozza, hogy a szemlencse és a szaruhártya nem közvetlen a retinára, hanem a retina elé fókuszálják a beérkező fényt, ezért a távoli tárgyak és személyek egyre elmosódottabbá válnak.
Hipermetrópia vagyis távollátás esetén pedig pont az ellenkezője történik, a fény a retina mögé fókuszálódik, ami a közeli tárgyak elmosódását eredményezi. A korrigálatlan fénytörési hibák rákényszerítik a szemet, hogy többet dolgozzon és alkalmazkodjon ezekhez nehezített viszonyokhoz, ez pedig megnyilvánulhat fejfájásban, illetve abban, hogy a szem nagyon elfárad.
A harmadik fénytörési hiba az ún. asztigmia, amit cilinder dioptriának is neveznek a köznyelvben. Az asztigmiát általában az okozza, hogy a szaruhártya görbülete nem tökéletes gömbfelszín, vagyis a szem nem gömb alakú, hanem kissé tojásdad, ami azt eredményezi, hogy a cilinder dioptriával élő személyek a közeli és a távoli tárgyakat is elmosódva látják.
Ha bővebben tájékozódna a fénytörési hibák típusairól, ide kattintva a szem működését bemutató oldalunkon további részletekről olvashat.
A presbiópiát vagyis a korral járó szemromlást, nem fénytörési hiba, hanem a szem öregedése okozza. Általában 40-45 éves kor környékén mutatkozik meg, hiszen ahogy testünk más szerveire, úgy szemünkre is hatással van az évek múlása. A szemlencse fokozatosan veszít a rugalmasságából, ami megnehezíti a közelre fókuszálást. Ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy a közeli fókuszt igénylő feladatok, tevékenységek egyre nehezebbé válnak. Olvasásnál például arra lehetünk figyelmesek, hogy egyre messzebb tartjuk a könyvet/telefont. A presbiópiát olvasószemüveggel, vagy lézeres szemműtéttel lehet korrigálni.
Az árpa a szemhéj szélén elhelyezkedő mirigyek gyulladásos állapota, amiért általában valamilyen bakteriális fertőzés a felelős. Az árpa megjelenhet a szemhéj külső bőrrel fedett területén, de a belső oldalon is és fájdalmas piros duzzanattal jár. Gyakran előfordul, azonban szteroidos gyulladáscsökkentő, párakötés és szemhéjtoalett alkalmazásával vagy akár magától is kifakadhat és néhány nap alatt eltűnhet. Ha makacs árpával állunk szemben, kezelés hiányában betokosodhat, amit csak műtéti úton lehet eltávolítani.
Szemhéjszéli gyulladásról akkor beszélünk, amikor a szempillák tövében elhelyezkedő mirigyek begyulladnak és elfertőződnek, ez a szemhéj duzzanatával és néha idegentest érzéssel jár együtt. Otthoni kezelésére érdemes szemhéjtoalettet (a szemhéjszél tisztítása) alkalmazni, illetve, h a tüneteken nem enyhülnek szemész szakorvos felkeresése indokolt.
A kor előrehaladtával a bőr veszít a vízmegtartó képességéből és lazábbá válik, ha ez a szemhéjkörnyéken történik, azt dermatochalasisnak nevezzük, de sokan blepharochalasis-ként is ismerhetik a problémát. Ilyenkor a bőrfelesleg rálóg a felső szempillasorra és a látást is akadályozhatja. Kezelése műtéti úton történik, helyi érzéstelenítéssel.
Ptosis vagyis a szemhéjcsüngés abban különbözik a dermatochalasistól, hogy a szemhéj lógását nem a korral járó bőr megereszkedés okozza, hanem a szemhéjemelő izom diszfunkciója. A ptosis lehet veleszületett betegség, de később is kialakulhat akár baleset vagy egyéb tényező hatására. Korrekciója szintén műtéttel lehetséges, amit már külső heg nélkül gyógyuló műtéti technikával is végeznek szemészetünkön.
Szintén korral járó elváltozás az alsó szemhéj be- vagy kifordulása, ami a szemhéjbőr megereszkedése miatt történik. Az esztétikai problémán kívül látásromlást is eredményezhet, illetve szemirritációhoz, szemszárazsághoz is vezethet. Ha ilyet tapasztalt érdemes felkeresni a megfelelő szakorvost a panaszok súlyosbodásának elkerülése érdekében.
Gyakran előforduló panasz a szemhéjon elhelyezkedő különböző elváltozások, amik lehetnek jó és rosszindulatúak egyaránt. A szemhéjszéli hegek, ciszták vagy tumorok eltávolításuknak több célja is lehet: esztétikai, egészségügyi vagy szövettani mintavétel.
A xanthelasma a szemhéjak körül elhelyezkedő kisebb vagy nagyobb sárgás koleszterincsomó. Kialakulásukhoz hozzájárulhat anyagcserezavar. Főként esztétikai problémát okoz a látást nem zavarja. Eltávolításuk történhet műtéti úton, helyi érzéstelenítéssel.
A fibróma egy jóindulatú elváltozás a bőrön, színe általában megegyezik a bőrfelület színével, kialakulásának oka egyelőre nem egyértelmű a tudomány számára, de gyakran olyan területeken jelenik meg, amit rendszeres dörzsölés, irritáció ér. Eltávolítása ajánlott, hiszen nem csak esztétikai problémát okozhat, de sérülés esetén be is gyulladhat. Eltávolítását népi gyógymódokkal és házi praktikákkal nem javasoljuk. Szemészeink a fibróma eltávolítása helyi érzéstelenítésben végzik és legtöbbször varratra sincs szükség.
Az atheroma vagy másnéven kásadaganat, egy bőr alatti jóindulatú daganat. Esztétikailag zavaró méretűre is megnőhet. Kialakulása a faggyúmirigy elzáródásából adódó faggyú felhalmozódás miatt történik. Duzzanat mellett bakteriális fertőződés is kialakulhat, ami gyulladáshoz vezet, ezért érdemes eltávolítani. Az atheroma eltávolítása szintén helyi érzéstelenítésben történik sebészetünkön.
A kötőhártya gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség, amivel a páciensek orvoshoz fordulnak. Jellemzője, hogy a szemfehérje pirossá válik, illetve olyan érzés jelentkezik, mintha valami belement volna a szemünkbe. Okozhatja vírus, illetve bakteriális eredetű fertőzés, allergia, de akár szemszárazság is. Ha sárgás-zöldes, gennyes váladékot tapasztalunk, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy bakteriális fertőzéssel állunk szemben. Otthoni kezelésként próbálkozhatunk felforralt, majd visszahűtött vízzel átitatott borogatással, illetve műkönnyel, mely segíthet lemosni a szemfelszínt. Ha a panaszok nem múlnak pár nap alatt, ajánlott szemész szakorvos felkeresése.
A szemfehérjén előfordulhat bevérzés, ilyen esetben egy ér elpattan, és emiatt a kötőhártya alatt felhalmozódik a vér, ezt nevezzük kötőhártya alatti vérzésnek.
A pterygium vagyis kúszóhályog egy olyan jóindulatú elváltozás, ami a szem felszínét érinti. A szembetegség tulajdonképpen egy kötőhártya megvastagodás, ami a szemzugok irányából nő a pupilla felé. Színe áttetsző, rózsaszínes és ha ránő a szaruhártyára, akkor az asztigmiát okoz, ami szükségessé teszi a szemüveges korrekciót. Általában az egyik szemet érinti, de megjelenhet mindkét szemen is. Mivel a pterygium nem csak esztétikailag zavaró, de a látást is befolyásolja érdemes megszabadulni tőle, ez műtéti úton lehetséges.
A pterygiumhoz hasonlóan a pinguecula is kötőhártyán található jóindulatú elváltozás a kötőhártyán (szem fehér részén). Gyakran a pinguecula nem okoz panaszt, azonban előfordulhat, hogy szemirritációt, idegentest érzés vált ki. A pinguecula eltér a korábban említett kötőhártya elváltozástól, azonban előfordul, hogy gyors ütemben növekszik és a szaruhártyára ránőve pterygiummá alakulhat. Kezelésére szemész szakorvos szteroidos szemcseppet ajánl, de műtéti úton is eltávolítható.
A szaruhártya felszínes betegségei gyakran fájdalmas és visszatérő panaszokat okoznak a páciensnek (dystrophiák, sérülések, hegek és egyéb degenerációk). De ritka betegségek is előidézhetnek szaruhártya problémákat, ilyen például a Cogan szindróma, ami a szemet és a belső fület érintő autoimmun betegség, szédüléssel, fényérzékenységgel, rosszabb esetben halláskárosodással is jár.
Ezekre a szembetegségekre nyújt megoldást a PTK, vagyis a Phototerápiás keratectomia. Ez egy olyan speciális lézerkezelés, amely a szaruhártyán elhelyezkedő hámsérülést, laza hámszerkezetből adódó visszatérő hámhiányt gyógyítja. A szaruhártya heg és a hámhiány igen kellemetlen tüneteket okozhat, többek közt fájdalmat, könnyezést és fényérzékenységet is, valamint a látást is ronthatja. A beavatkozás fájdalommentes, azonban a regenerálódás első pár napja kellemetlen, fájdalmas lehet.
A keratoconus egy lassú lefolyású szembetegség, ami viszonylag gyakorinak mondható, hiszen 1000-ből egy ember érintett. A betegség a szaruhártya elvékonyodását okozza, ami miatt a szem „kicsúcsosodik”. A korai tünetek hasonlítanak a szokványos fénytörési hibák által okozott látásromlásra, azonban nem érdemes figyelmen kívül hagynunk, hiszen minél korábban felismerésre kerül, annál jobbak az esélyek a látásélesség megőrzésére. Általában magasabb cilinder dioptriákkal jár, illetve, ha azt tapasztalja a páciens, hogy több szemüveget próbált már, de egyik sem volt megfelelő, akkor gyanakodhatunk keratoconusra. Valamint ha tinédzser vagy fiatal felnőtt korban azt tapasztaljuk, hogy szemünk gyorsan, viszonylag nagyobb dioptriát romlik, akkor érdemes szemész orvost felkeresni, hogy meggyőződjünk róla, nem keratoconus szembetegséggel van dolgunk.
A szürkehályog betegség az életkor előrehaladtával sajnos szinte mindenkit kivétel nélkül érint. Ez azért van, mert a szemlencsénk idővel beszürkül, elszíneződik. Tulajdonképpen ez okozza a szembetegséggel járó látásromlást. Mivel nem a szaruhártyán képződik fénytörési hiba, hanem a szem belsejében a szemlencse érintett, szemüveggel nem orvosolható hosszú távon a probléma. A szürkehályog kezelése kizárólag műtéti úton lehetséges, ilyenkor a beszürkült szemlencsét eltávolítjuk és egy műlencsét teszünk a helyére, melynek több típusa is elérhető (monofokális, trifokális, nyújtott fókuszú, EDOF). A választható műlencse típusát nagyban meghatározzák a páciens szemének egyedi tulajdonságai, valamint az életviteléből, munkájából adódó körülmények. A műtétet követően a látás teljesen helyreállítható, amennyiben egyén szembetegség nincs jelen. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni a szürkehályog műtétről.
A zöldhályog, más néven glaukóma betegség során a látóideg rostok károsodását és pusztulását láthatjuk, melynek egyik kiváltója a magas szemnyomás. Sajnálatos módon a glaukóma vaksághoz is vezethet, ezért érdemes figyelni az árulkodó jeleket, illetve gyakrabban szemészeti szűrővizsgálatra járni, ha bizonyos veszélyeztető tényezők jelen vannak az egyén életében. Ilyen tényező lehet a magas vérnyomás, cukorbetegség, keringési zavarok, illetve ha a családban már előfordult zöldhályog szembetegség.
A cukorbetegség leggyakoribb szemészeti szövődménye a diabéteszes retinopátia, ami a retina véredényeinek a károsodását jelenti. A korai tünetek annyira észrevétlenek, hogy nem könnyű felismerni a betegséget. Emiatt nagyon fontos, hogy a cukorbetegséggel küzdők évente vegyenek részt pupillatágításban történő szemészeti szűrővizsgálaton. Emellett, megelőzésképp azt tanácsoljuk, hogy a vércukorszintjüket tartsák megfelelő szabályozás alatt, hiszen így tudják csökkenteni a diabéteszes retinopátia kialakulásának kockázatát. Kezelése során szemfenéki lézert és aVEGF terápiát is alkalmazhatunk.
Időskorban komoly problémát okozhatnak a szemfenéki vénás elzáródások, vagyis a retinát ellátó vénák elzáródása. Ezeknek az ereknek az a feladatuk, hogy a retina idegsejtjeiben található használt vért elszállítsák szemből, ám ha az egyik véna elzáródik a használt vér nem tud távozni, vérzéseket és ödémát okozva a szemben. Kezelése elsősorban szembe adott intravitrealis anti-VEGF injekciókkal, illetve szemfenéki lézer alkalmazásával történik.
Az időskori makula degeneráció az 50 év feletti korosztályt érinti és ma a zöldhályog mellett a vakság vezető okának tekintik. A betegség sajnos nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel lassítható, legjobb esetben megállítható (de vissza nem fordítható) a károsodás. A betegség a retina hátsó szegmensét az éleslátásért felelős pontot (macula) érinti. Két fajtáját ismerjük, a száraz és a nedves típust. A száraz típus gyakoribb és egy lassú lefolyású, sokáig stagnáló károsodást láthatunk, míg a nedves típus során a károsodás rövid időn belül súlyos is lehet. A betegség az orvostudomány számára egyelőre nem gyógyítható, ám intravitreális anti-VEGF injekciós kezeléssel kordában tartható és lassítható a romlás üteme.
A könnycsatorna-gyulladás általában bakteriális fertőzés útján keletkezik, először a könnycsatorna elzáródik, majd begyullad. Tünetei a szem sarkának duzzanata, fájdalom, bőrpír illetve a folyamatos könnyezés, mely akár gennyes váladék is lehet. Kezelése antibiotikummal történik szemcseppek és szemkenőcs formájában, illetve átfecskendezésre is sor kerülhet, ha könnycsatorna elzáródás alakul ki.
A könnycsatorna elzáródás nagyon gyakori probléma csecsemőkorban, azonban ez esetben nem is igazán elzáródásról van szó, hanem arról, hogy a csatorna nem nyílik meg időben. Felnőttkorban is kialakulhat, hogy a könnycsatorna elzáródik és a felesleges könny nem képes az orrüregbe távozni. Ez erőteljes könnyezéssel és váladékozással jár, valamint nagyobb eséllyel alakulhat ki fertőzés a területen. A könnycsatorna átfecskendezése illetve súlyosabb esetben műtéti beavatkozás is szóba jöhet kezelésként.
A szemszárazság makacs probléma, rengeteg embert érint és kezelése is komplex folyamat. Először meg kell tudnunk mi okozza a szemszárazságot: a vizes fázist termelő könnymirigyek, vagy az olajos fázist termelő meibom mirigyek alulműködése, bár a két típust nem egyszerű élesen megkülönböztetni egymástól. Ha meibom mirigy alulműködésről van szó előfordulhat szemhéjszéli gyulladás is, ami igen kellemetlen tünetekkel jár. A száraz szem kezelése alapvetően szemcseppel/műkönnyel, szemhéj toalettel vagyis a szemhéjszél gyakori tisztításával, illetve könnypont dugó behelyezésével történik. Bizonyos esetekben a terápia szteroid tartalmú szemcseppel/szemkenőcssel vagy szájon át szedett antibiotikummal is kiegészíthető. A Budai Szemészeti Központban elérhető a Rexon-Eye száraz szem kezelés is, ami bizonyos frekvenciájú rezgések segítségével javítja a könnytermelést.
