Látásvizsgálat vagy szemvizsgálat, mi a különbség?

Mi történik a látásvizsgálat során?

A látásvizsgálat célja, a személy fénytörési hibáinak feltárása, és a legjobb korrekció megtalálása, akár szemüveg vagy kontaktlencse formájában. A látásvizsgálatot általában nem szemész szakorvos, hanem optometrista szakember végzi. A látásvizsgálatra érdemes elhozni a már meglévő szemüveget, kontaktlencsét, ha van ilyen. Ha nem biztos benne, milyen dioptriás szemüveget hord jelenleg, optrometristák ennek megállapításában is tudnak segíteni. A látásvizsgálat több lépésből tevődik össze:

• Először az anamnézis felvétele történik
• Majd auto-refraktométer méri meg, hogy milyen dioptriára lenne szükség az éleslátáshoz. A mérés nem fájdalmas, érintésmentes. A páciensnek bele kell néznie a gépbe, és pár másodperc alatt meg is van az eredmény.
• Ezt követi a non-contact tonométeres vizsgálat, ami a szemnyomást méri. A páciens szintén belenéz a gépbe, ami levegőt fúj a szemébe. Ez egy kissé kellemetlen érzés lehet, de csupán pár másodpercet vesz igénybe.
• Ez után vízustábla olvasás következik, majd az optometrista különböző lencséket próbál a páciens szemére, hogy megállapítsa a számára legjobb korrekciót.
• Orthoptikai mérések
• Előfordulhat térlátás, illetve színlátás vizsgálat is, de a lépések és azok hosszúsága rendelőtől/optikától függően eltérhet.

Milyen lépésekből áll egy szemvizsgálat?

Egy teljes körű szemvizsgálat alkalmával a szemész szakorvos nem csak a látásélességet, de a szem és a látórendszer egészségi állapotát is megvizsgálja. Ilyenkor fény derülhet különböző szembetegségek és rendellenességek meglétére is (zöldhályog, szürkehályog, retina problémák stb.), de a szem állapotából más belgyógyászi betegségekre is lehet következtetni, mint például a cukorbetegség, magas vérnyomás vagy más keringési problémák. Egy szemészeti vizsgálat több komponensből áll, és mindig a páciens adott problémájától függ, hogy pontosan milyen vizsgálatokra kerül sor. Ezek a komponensek a következők lehetnek:

• Először optometrista szakember nézi át a páciens kórtörténetét, hogy a szemész orvos annak fényében tudja megvizsgálni a szemét és a látását.
• Látásvizsgálat, illetve a legjobb korrekció meghatározására (hasonlóan a látásvizsgálat résznél leírtakhoz), majd a páciens látási igényét (munkavégzés, hobbi) figyelembe véve az optometrista korrekciós lehetőségeket javasol: szemüveg, kontaktlencse, látásjavító szemműtét. Ezeket a lépéseket ideális esetben optometrista szakember végzi, de ez rendelőnként változhat.
• A binokuláris látás vizsgálata (a két szem együttes használatával való látás képessége), a szemek koordinációjára, a mélységérzékelésre és a szemmozgásokra, vagy bizonyos esetekben a szem-kéz koordinációra vonatkozik.
• Színlátás vizsgálata (szemésztől és problémától függően opcionális)
• A szem vizsgálata réslámpával, illetve pupillatágításban, ha indokolt a szemfenék állapotának tanulmányozása is (pl. lehetséges retina problémák esetén)
• OCT (szemfenéki rétegvizsgálat) és szemészeti ultrahang vizsgálat iránti igény is felmerülhet.
• A látórendszer neurológiai vizsgálata, beleértve a pupilla reakcióinak, a szemizom reflexeinek és funkcióinak áttekintését, valamint a perifériás látás értékelését. Látótér gépi mérése is előfordulhat.
• Szemhéjak, pislogási minták, szemhéjszélek, szempillák,  kötőhártya,  szaruhártya és a könnyfilm vizsgálata
• Szemszárazság esetén BUT-teszt, ami a könnyfilm felszakadási idejét méri, és Schirmer-teszt (könnytermelés mérése) használata
• A szem egészségi állapotának előzményei és a vizsgálati eredmények alapján javaslatok a jövőbeli szemápolásra

Komplex gyermekszemészeti vizsgálat leírását is megtalálja weboldalunkon.

Leggyakoribb diagnózisok egy szemvizsgálat során: szürkehályog, zöldhályog (glaukóma), szemszárazság, időskori makuladegeneráció, tompalátás, diabéteszes retinopátia, kancsalság, fénytörési hibák stb.

Mi a különbség a szemvizsgálat és a látásvizsgálat között?

A látásszűréseket optikában, kórházban, háziorvosnál, magán egészségügyi intézményben egyaránt el lehet végezni. A vizsgálat célja a látás maximalizálása a fénytörési hibák megállapításával, és a megfelelő korrekció felírásával. Ezen vizsgálatokon az optometrista szakemberek képesek bizonyos szembetegségeket még a korai szakaszban kiszűrni és alapos szemvizsgálatra tovább irányítani a pácienseket. Ennek ellenére az egyszerű látásvizsgálat számos problémát és rendellenességet figyelmen kívül hagyhat, hiszen korlátozott felszereléssel zajlik. Tehát a látásvizsgálat csupán egy részét képezi a szemvizsgálatnak, és nem a szembetegségek diagnosztizálása a célja, hanem az éleslátás optimalázálása. További különbség, hogy a szemvizsgálatot általában szemész szakorvos végzi, optometrista kolléga segítségével, míg a látásvizsgálat alapvetően az optometrista feladatköre.

Honnan lehet tudni, hogy szemvizsgálatra vagy látásvizsgálatra kell mennem?

Ha nem tapasztalunk semmilyen szemészeti problémát, azon kívül, hogy úgy érezzük látásunk romlott elegendő lehet egy látásvizsgálat. Azonban érdemes, még tünetek nélkül is egy-két évente ellátogatni szemészeti szűrővizsgálatra, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy minden rendben van, hiszen számtalan szembetegség van, mely visszafordíthatatlan károkat okozhat a látásban, ha csak akkor kerül diagnosztizálásra/kezelésre, ha már tüneteket okoz (pl. glaukóma).